Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben Kolozs megye székhelye is. Az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti 179,5 km2-es területen helyezkedik el, 346 méteres tengerszint feletti magassággal. Pontosabban a Kis Szamos és Nádas patak völgyében. Három oldalról dombok veszik körül. Nyugati oldalán található a Hója-domb (506m) és a Gorbó-domb (570m). Északról a 684 méteres Lomb-teto és a 617 méteres Csiga-domb határolja. Délkeletrol pedig a 825 méter magas Feleki domb húzódik. Ideális helyek a rövid túrákat kedveloknek.

Lakossága a 2007-es népszámlálás szerint 311400 fo, és ezzel Románia harmadik legnagyobb városa, Bukarest és Jászvásár után. Kolozsvár lakosságának összetétele nagyon sokat változott az évek során. Mivel a magyar lakosság többségben volt a második világháború után, nagyon sok román családot telepítettek be Kolozsvárra. Többségüket Moldova különbözo részeirol, és az erdélyi Érchegységbol. A város peremén új lakó települések épültek (Monostor, Dónát, Györgyfalvi, Marasti) a bovülo lakosság befogadására. A jelentos zsidó kisebbség száma mára már nagyon lecsökkent ugyanis a második világháború idején több mint 16000 zsidót szállítottak német haláltáborba. Legújabb adatok szerint a lakosság többsége román nemzetiségu (79,39%). Ezenkivül van egy jelentos magyar kisebbség (18.96%). A népesség többi része roma (0,95%), német (0,22%), zsidó (0,07%) és más nemzetiségu (0.41%). Marosvásárhely után Kolozsváron él a legnagyobb létszámú magyar közösség (60287 fo). Kulturális szempontból a legfontosabb város, ugyanis itt muködik a Magyar Állami Színház és Opera, valamint évente több mint 10000 egyetemista tanul itt.

Maga a város a 11. században jött létre, de azelott is folyamatosan lakott volt. Az elso írásos említés 1213-ból maradt fenn Castrum Clus-nak nevezve a várost. Az elso magyar említés Kulusuar 1257-bol származik. A várost várfal vette körül. A várfal maradványai ma is láthatók. A bástyák közül egyetlen egy maradt meg, a szabók bástyája. Miután a tatárok feldúlták a várost, V. István szászokat telepített be a lakósság pótlására. Így a 15. századra a lakósság fele magyar és fele szász volt. A város fellendülését az önálló Erdélyi Fejedelemség idején élte. A kincses Kolozsvár név is ebbol az idobol származik. Bethlen Gábor 1623-ban engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlatát. Kialakul a színház. Az elso színdarabra 1792-ben kerül sor. A közvilágítás is elkezdodik 1827-ben a város fo utcáin. Az elso világháború után, a trianoni békeszerzodés szerint Erdély, a Bánság és Partium (Párcium) Romániához került.1918-ban elfoglalják a románok. Román fennhatóság alatt volt 1940. augusztus 30.-áig amikor a második bécsi döntés szerint Magyarország visszakapta észak Erdélyt, beleértve Székelyföldet is. A magyar csapatok 1940. szeptember 11-én bevonulnak Kolozsvárra. 1944 márciusában bevonulnak a németek és kevés idore rá elkezdodik a zsidók gettóba gyujtése és deportálása. 1944. október 10-én a magyarok feladták Kolozsvárt és bevonultak a szovjet-ukrán csapatok. 1944. október 12-tol 1945. március 13-ig Kolozsvár Észak-Erdéllyel együtt szovjet fennhatóság alatt autonóm helyzetbe került, majd március közepétol átveszi a közigazgatását a román állam. A második világháború után a kommunista várospolitika szerint megindult Kolozsvár iparosítása. Megalakul a nehézgépgyár, a köszörukogyár, a hutogépgyár és ezzel párhuzamosan elindul a román munkások betelepítése és a város peremeinek a kiépítése.

Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás, magyar király, kinek szüloházát ma bárki megnézheti. Bocskai István erdélyi fejedelem is Kolozsváron született 1557. január elsején. A várost az unitárius vallás bölcsojének is nevezik. Az egyház megalapítója, Dávid Ferenc is kolozsvári származású. 1802. december 15-én megszületik a híres matematikus Bolyai János, a nemeuklideszi geometria megalapítója. 1873. december 30-án születik Losonczi gróf Bánffy Miklós író, grafikus, színpadi rendezo, politikus és külügyminiszter, aki az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja. Reményik Sándor költo is kolozsvári származású.

Kolozsvár és környéke sok mindent kínál turistáinak. Rögtön a fotéren található a Szent Mihály katolikus templom, ami egy gyönyöru gótikus épület és egyben Erdély egyik fo kultikus helye. A templom mellett emelkedik Mátyás király lovasszobra, amit Fadrusz János szobrászmuvész (a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja) készített. Az alkotás Fadrusz muvészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja. Kolozsvár városa ugyanis már régóta tervezte egy Mátyás-emlékmu felállítását. A mu elkészítésére kiírt pályázat elso díját Fadrusznak ítélték. A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve gyoztes hadaira tekint. Arcáról ero és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János. A mu gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között a kiállítás aranyérmével jutalmazták. A szobrot 1902 októberében avatták fel fényes ünnepségek közepette.

A templom másik oldalán található a Bánffy palota, aminek épületében ma Szépmuvészeti Múzeum muködik.

Mátyás király szüloháza is a központban van és egyben Kolozsvár legrégibb emeletes háza, ami jelenleg a Muvészeti és Design Egyetem épülete, viszont egy idoben gyönyöru Néprajzmúzeum muködött az épületben.

A Farkas utcai református templom is látogatásra méltó. A templomot eredetileg a kisebb ferences rendi szerzetesek (minoriták) építették 1486 és 1516 között, egy kolostor templomaként. A területet a város adományozta, az építkezést Mátyás király rendelte el és támogatta. A templomot egy ideig jezsuiták vezették, végül a reformátusok 1622-ben megkapták Bethlen Gábortól,és I. Rákóczi György segítségével felújították.

A templom elott áll a Szent György szobor egyik másolata. Az eredeti mu 1373-ban a kolozsvári testvérpár, Márton és György által készült. I. Ferenc József király a szoborról két másolatot készíttetett. Az eredeti Prágában a Hradzsin téren áll. A másolatok egyike Kolozsváron, a másik Budapesten a Halászbástya lépcsosorának alján található.

A kolozsvári piarista templom szintén nagyon nevezetes, hiszen a város és egyben Erdély elso barokk temploma. 1718 és1724 kötött épült. Eredetileg a jezsuita rend használta. A rend eltörlése után Mária Terézia a piaristákat hívta be helyükbe. Itt orzik a Szuzanya kegyképét, aminek érdekessége, hogy 1699 február 15-tol 26 napon át könnyezett.

A Kolozsmonostori apátság Kolozsvár nyugati részén állt. Az eredeti Benedek-rendi apátságot I. Béla korában (1061-1063) alapították. A tatárjáráskor a templom elpusztult, és ma a Kálvária templom áll a helyén. A templom a városon kívül volt, viszont a kommunista idoben elkezdett terjeszkedés után a város benotte a templomot.

Említésre méltó a fotéren található Ortodox Katedrális, amit 1920 és 1930 között épült, amiután Erdélyt egyesítettek Romániával. A katedrális mellett található Avram Iancu szobra.O erdélyi román volt, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett román felkeléseket. A román csapatokat felfegyverezték, hogy a magyar lakósságot megfélemlítsék, viszont Avram Iancu vezetésével többször is rátámadtak a védtelen magyar településekre. A székesegyházzal szemben van a Román Állami Opera és egyben Színház épülete. Az épület 1906-ban készült el és a Magyar Nemzeti Színház birtokolta. A román színésztársulat megkapta az épületet 1919-ben és a Magyar Színház átköltözött a mostani Sétatér melletti épületébe, amit szintén érdemes meglátogatni. A második bécsi döntés után, öt évig az épület ismét a Magyar Színház birtoka volt, végül újból visszakerült a román Színház birtokába.

A Magyar Színházzal szemben található a Sétatér, ami a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülo park. Gesztenyefái több, mint száz évesek. A Sétatéren látható Liviu Rebreanu (román író), és George Cosbuc (román költo) szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel.

A kolozsvári Botanikus kert a Föld különbözo részeirol hozott több tízezer növénnyel csalogatja a turistákat.

A Házsongárdi temeto Kolozsvár legszebb temetoje. 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyulés, a pestisjárvány kezdetén. Ide van eltemetve Erdély nagyjainak egy része: Apáczai Csere János (pedagógus, író), Asztalos István (író), Bajor Andor (író), gróf Bánffy Miklós (író, politikus), Brassai Sámuel (polihisztor), Gheorghe Dima (zeneszerzo), Dsida Jeno (író), Jósika Miklós (író), Kós Károly (építész), Kriza János (költo), gróf Mikó Imre (történész, politikus), Emil Racovita (biológus), Reményik Sándor (költo), Szenczi Molnár Albert (bibliafordító, zsoltáríró), Szilágyi Domokos (költo) és Xantus János (természettudós, író).

A Fellegvár gyönyöru kilátást biztosít a városra. Eredetileg a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levo erod neve volt, de ma már a dombot is így hívják. Az erod 5 oldalról földbol emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett. Az eredeti csillag alakú erodítménybol ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók.

A Vitéz Mihály tér (volt Széchenyi tér) is a város egyik kellemes helyei közé tartozik. Vitéz Mihály szobra található itt. O volt az elso aki egyesítette Moldvát, Havasalföldet és Erdélyt.

Számos múzeum van Kolozsváron: a Néprajzi Múzeumnak szabadtéri részlege is van a Hója erdoben (Falumúzeum). Azonkívül megtekintheto az Állattani Múzeum, a Történelmi és Régészeti Múzeum, az Emil Isac Emlékmúzeum meg a Szépmuvészeti Múzeum ami a Bánffy palotában muködik.

Hogy mindenre ido jusson, és a hely hangulatát is át lehessen érezni, négy napra osztanám a látnivalókat. Elso nap a Fotér megtekintésével kéne kezdeni, ahol Mátyás király szüloházától indulva megtekintenénk a Szent Mihály templomot, Mátyás király lovasszobrát majd a Bánffy palotában muködo Szépmuvészeti Múzeumot. Ezek után a Farkas utca fele haladva érintenénk a Piarista templomot, majd a Farkas utcai Templomot lehet megtekinteni. Említésre méltó a Farkas utcában levo híres Bábes-Bolyai Tudományegyetem foépülete. Második nap az Ortodox Katedrálistól indulva megtekintheto a Román állami színház. Innen pedig a Vitéz Mihály téren keresztül el lehet sétálni a Magyar Színházhoz és a vele szemben levo Sétatérhez. A Sétatérrol fel lehet menni a Fellegvárra ahol egy gyönyöru kilátás mellett ki lehet pihenni a napi fáradalmakat. Harmadnap a város peremeinek meglátogatására kerül sor. Cél a Falumúzeum ás a Kálvária templom megtekintése. Végül utolsó nap a Botanikus kertet lehet megcsodálni. Innen az Állattani Múzeumra kerülhet sor és végül a Házsongárdi temetoben meg lehet tekinteni Erdély nagyjainak sírhelyét.

Aki Kolozsvárt már megnézte annak érdemes meglátogatnia a város környékét is. Nagyobb városoktól való távolsága: Nagyvárad 152 km, Déva 182 km, Gyulafehérvár 121 km, Dés 61 km, Nagybánya 193 km, Beszterce 119 km, Aranyosgyéres 51 km, Torda 30 km, Marosvásárhely 127 km. Egy napos buszos kirándulással érdemes meglátogatni a Kolozsvártól nyugatra fekvo Kalotaszeget, ami Bánffyhunyad és Kolozsvár közt fekszik. Megteheto körút lehetne Kolozsvárról indulva: Jósikafalva (18 km hosszan húzódó, festoi hegyvidéki tó, a Bélesi gyujtotó található ott), Magyargyeromonostor (megnézheto Kalotaszeg szerte a legszebbek közé sorolt református templom, aminek külso falán található a régió egyetlen napórája), Korösfo (a település a Sebes-Körös forrása közelében terül el, közvetlenül a 747 m magas Riszeg-hegy alatt. A falu foutcája valóságos bazársorrá alakult át, ahol a turista megtalálja az Erdély-szerte faragott, hímzett, korongozott népmuvészeti tárgyakat is), Sztána (a Varjúvár megtekintése lehetséges, ami Kós Károly szeretett lakhelye volt), Zsobok (A falu egy völgy aljában fekszik, úgy is nevezik, hogy "falu a gödörben". A település napjainkban az itt muködo Bethesda Gyermekotthon révén tett szert igazi hírnévre). Végso cél pedig Kolozsvár. Egy másik útvonal, mostmár déli irányba a következo lehetne: Kolozsvár, Torda (városnézés és a sóbánya megtekintésére kerülhet sor), Tordai hasadék (A legenda szerint mikor Szent László és a serege a kunok elol menekült, a vezér Isten segítségét kérte. A szikla akkor kettéhasadt és így megmenekült a csapat. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kosziklán, a Patkós-kövön.), Torockó (a legszebb fekvésu erdélyi település, hiszen a falu fölé emelkedik a Székelyko 1130 m magasságban. Ugyanitt érdemes megnézni a Néprajzi Múzeumot, ahol megtekinthetok a vasmuvesség eszközei valamint a torockói festett bútorok és a helyi népviselet világát lehet megismerni).Innen pedig visszautazás Kolozsvárra. Gyulafehévárra is érdemes eljutni, meg Dévára. Gyulafehérváron az Ortodox Székesegyház és az érseki Székesegyház meglátogatása jelent nagy élményt, és ugyanott látható a Horea felkelés kivégzett vezetoinek 1937-ben emelt emlékmuve. Déván pedig a dévai vár maradványait lehet megcsodálni.

Kolozsvártól keletre bejárható: Szováta (Híres fürdo-és üdülohely. A város öt sóstóból álló gyógyfürdojérol és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó), Parajd (A sóbánya és a faluban található Áprily-ház felkeresése. Itt töltötte Áprily Lajos a gyermekkorát és idos korában nyaranta visszatért.), Korond (Itt egész évben tartó kirakodóvásár várja az érdeklodoket.), Farkaslaka (Tamási Áron síremlékének meglátogatására kerülhet sor), Marosvásárhely (Megtekintheto a Református vártemplom, ami Erdély egyik legnagyobb gótikus épülete a vár falain belül áll. A Teleki Téka könyvtárat Teleki Sámuel alapította a 18. század végén és kétszázezer kötetet tartalmaz. A római katolikus plébániatemplomot a jezsuiták építették Keresztelo Szent János tiszteletére. A Közmuvelodési Palota (Kultúrpalota) is megtekintheto, mely 1911 és 1913 között épült szecessziós stílusban).

Kolozsvártól északi irányba megtekinthetoek a mezoségi falvak: Bonchida (A település látnivalói a reformátusok gótikus temploma és a Bánffy-kastély, az "erdélyi Versailles". A II. világháborúban súlyosan megsérült épület restaurálását megkezdték), Szék (erosen hagyományorzo falu), Szentbenedek (Itt található a Kornis-kastély, az erdélyi reneszánsz építészet egyik kiemelkedo alkotása), Válaszút (Válaszutat az elso okiratok 1325-ben említik. A helyi szájhagyomány szerint Vereczke felol jove a honfoglaló magyarok átkelve a Meszes-hegységen, a Kis- vagy Nagy-Esküllon, egy újabb vérszerzodést kötöttek. Innen leereszkedve a Borsai-patak völgyén, Válaszútra érve, háromfelé vált a sereg: egy része ment Kolozsvárnak, másodrésze Désnek és a harmadik része a Mezoségnek. Innen ered a Válaszút név), és végül Dés (A fotéren áll a 15. századi hatalmas gótikus református templom, melyet egykor ko körfal övezett).

Kolozsvárt és környékét érdemes meglátogatni, hiszen rengeteg élményteli programlehetőséggel kecsegteti a vendégeket, temérdek látnivalót rejteget. Ízelítőt lehet nyerni a közeli falvak századokon keresztül megtartott szokásairól, és a gyönyörű erdélyi táj szépségére is rá lehet csodálkozni. Kolozsvár ezzel ellentétben fejlodo, nagy, kulturális város. Meglátogatása által Erdélyt más szemszögbol is meg lehet ismerni.